[kapcsolat]   husken

babamasszázs

 

kit

 

vaskakas

 

Berlin

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Történelmi dokumentumok databázisa

szerző: gergely 2018-10-20

 

Történelmi dokumentumok databázisa

     

Bevonulások Abaúj-Torna vármegyéből az első világháborúban

 

     Abaúj-Torna vármegye településeinek lakosai 1914 augusztusától aktív résztvevői voltak az első világháború történéseinek, mégha ezen a területen nem is zajlottak harcok és a keleti frontvonal egy rövid időszak kivételével 1914 végén, mindig is biztonságos távolságban, nagyrészt az országhatáron kívül húzódott. A szigorú – katonai és civil oldalról is érkező –  rendeletek követketében azonban a lakosság rögtön a saját bőrén érezte a háború nehézségeit. A lakosok a haza iránti lojalitásukat máris 1914. augusztus 1-jén,  az általános mozgósítás érvénybe lépésekor bizonyíthatták. A rendelkezésre álló adatok szerint Abaúj-Torna vármegyéből augusztus hónap első napjaiban 4059-en vonultak be a közös hadsereghez, 2243-an a Magyar Királyi Honvédség, 4412-en pedig a Magyar Királyi Népfelkelés kötelékébe kerültek. Összesen tehát az általános mozgósításkor 10 714 férfi vonult hadba a vármegye területéről. Ez a szám azonban csak akkor értékelhető, ha összevetjük a vármegyei hadkötelesek teljes számával, ill. az itt 1910-ben összeírt teljes férfi lakosság számával. A hadkötelesek száma ugyanis 14 358 (100 %) főt tett ki, akik közül 616 fő (4,3 %) fel volt mentve a katonai szolgálat alól, 3018 fő (21,0 %) pedig egyszerűen nem tett eleget a kötelezettségének. Ez a nagy arányú hiányzás első látásra az itteni férfiak nagymérvű fegyelmezetlenségét jelzi, de valójában nagy részben a kivándoroltak számát tükrözi, akik a háború kitörésekor távol az otthonuktól, az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodtak. Ezt támasztja alá a harmadik honvédkerületi parancsnokság dicsérete, amely szerint a sorozási területén „... minden ember a legteljesebb kötelesség érzet és a magasztos lelkesedéstől áthatva sietett eme parancsnak eleget tenni, úgy, hogy állományunk napokkal előbb, mint ahogy arra számítottunk, teljes volt.“ Hogyha a hadbavonult férfiak számát (10714 fő) a teljes férfi populáció számával vetjük össze (75 038 fő), azt látjuk, hogy már az általános mozgósítás idején  a férfi lakosság 14,3 százaléka vonult be a hadsereg különböző egységeibe.   
 

      Rendelkezésünkre áll az egyik kortárs beszámolója a szepsi vasútállomáson uralkodó hangulatról akkor, amikor a környékről az első fiatalok indultak az ellenség ellen: „... Másnap reggel (augusztus 2-án) indult az eslő bevonuló vonat. Soha eddig ily tumultust ember itt nem látott. Kint volt a város apraja, nagyja búcsúzni. A bevonulók a vonatban olyan zsúfoltan voltak, mint a heringek. Végre a vonat nagy kurjongatások, kendőlobogtatások között elindult...“
 

      Az általános mozgósítás számokra lebontva azt jelentette, hogy Abaúj-Torna vármegyéből minden hetedik férfi bevonult a hadsregbe és azonnal, vagy esetleg egy rövid kiképzést követően a harcmezőre került. Bár ez az állami felszólítás súlyos terhet jelentett a társadalomnak, pontosabban a hadba vonult férfiak otthon maradt családjainak, egyáltalán nem ez volt az állam utolsó elvárása a családok felé. Már szeptemberben a népfelkelés kötelékeibe az 1892-es, 1893-as és 1894-es korosztályból újabb, A osztályú (19 – 37 éves) újoncokat osztályoztak, amelynek az eredménye 4817 besorozott népfelkelő lett. De a hadsereg még az 1914-es év végén is tartott egy újonc osztályozást az egyes járások közponjaiban az 1878–1890 korosztályból. Szepsiben ez december 2-a és 4-e között zajlott le. Az itt alkalmasnak talált férfiakat aztán 1915. január 16-án (az 1887–1890-es évfolyamot), február 15-én (az 1883–1886-os évfolyamot) és március 15-én (az 1878–1882-es évfolyamot) három csoportban a frontvonalra vezényelték. A sorozások persze a hadügyminiszter rendelete alapján  évente néhányszor a következő háborús években is folytatódtak. A csereháti főszolgabíró 1916 júniusából származó jelentése szerint, Szepsi városának évente négyszer-hatszor kellett hasonló osztályozást megszerveznie. A népfelkelőknek szóló hirdetmények a Magyarországon használt különböző nyelveken jelentek meg, többek között magyarul, szlovákul, ruszinul, németül, románul és számos más szláv nyelven. 
 

      A férfi lakosság, azon kívül, hogy harcolt a csatamezőkön, másképpen is kivette a részét a háborúból. Létezett a népfelekelésnél egy másik, B, vagy 2. alosztály, ahová az idősebb (38–42 éves) korosztályokat sorolták be (1886. évi XX. törvénycikk, a népfölkelésről), és akiknek már nem feltétlenül az ellenséggel szemben kellett bizonyítaniuk bátorságukat, hanem a fronton, vagy a frontvonal mögött, külön egységekbe sorolva, mindenfajta fizikai munkával voltak kötelesek támogatni a monarchia harcoló egységeit. Már az első háborús napokban a hadsereg 855 ilyen B alosztályú (katonailag ki nem képzett) népfelkelőt mobilizált a vármegye területéről, akiket „különböző állandó jellegű személyes szolgáltatások“ végrehajtására alkalmazott. 1914. október 17-én pedig csak a csereháti járásból 456 B alosztályú népfelkelő volt aktív szolgálatban, miközben a kassai népfelkelő parancsnokságon 5111 olyan személyt evidáltak, akik a vármegyéből szükség esetén azonnal mozgósíthatóak voltak.

 

A dokumentum forrása: Neupauer Gyula: Szepsi község monográfiája az ország és Abaúj-Torna vármegye történelmével a legrégebbi kortól 1920. év végéig, 1932.
 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :