[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Hazátlanok

 

Aranyszamár

 

FecsoDuncsak

 

Szabadság

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Történelmi dokumentumok databázisa

szerző: gergely 2018-09-04

 

Történelmi dokumentumok databázisa

     

Abaúj-Torna vármegye törvényhatósági bizottsága 1915-ben

 

     A kiegyezést követően (1867) az első 1870-ből származó törvényhatóságokkal foglalkozó törvény (1870. évi XLII. törvénycikk, a köztörvényhatóságok rendezéséről) rendszerezte és keretbe foglalta az említett szerv jogait, jogköreit, belső rendszerét, a választás formáját és megállapította az állami felügyelet alapvető elemeit. A törvényhatóságnak, jelen esetben Abaúj-Torna vármegyének a képviseleti szerve a törvényhatósági bizottság volt, amely ellátta az önkormányzati feladatokat és a hivatalnoki apparátust irányította, ill. felügyelte. A törvényhatóság legfőbb hivatalnoka az alispán volt, aki a teljes közigazgatást irányította, ennélfogva felelőse is volt a saját körzetében kialakult történéseknek. A törvényhatóság élén azonban a főispán állt, akit a belügyminiszter ajánlását figyelembe véve a király nevezett ki. Ebből kifolyólag a mindenkori magyar kormányt képviselve és szem előtt tatva irányította a rá bízott törvényhatóságot. Többek között kiemelt feladata volt a törvényhatósági bizottság tevékenységének ellenőrzése, amely azért volt fontos, hogy a helyi önkormányzatok ténykedése soha ne ütközzön az állami adminisztráció irányelveivel. Ugyancsak ezt a célt szolgálták az 1876-ban (1876. évi VI. törvénycikk, A  közigazgatási bizottságról) megalakult közigazgatási bizottságok, amelyeknek elsőrendű feladata volt a helyi törvényhatósági bizottságok tevékenységének ellenőrzése. Ennek a bizottságnak az irányítása is a főispán kezébe került.

 

     Az egyes törvényhatósági bizottságok jogköre kiterjedt mindenkire és mindenre az adott törvényhatóság területén, kivéve az uralkodó udvartartását, a közös hadsereg és honvédség tagjaira vonatkozó ügyeket és más katonai célra használt épületeket és helyiségeket. Mivel a törvényhatósági bizottság tagjainak száma az adott municípium lakosságának számához volt viszonyítva, Abaúj-Torna vármegye teljes lakosságát az első világháború kitörésének idején 302 személy képviselte. Azonban ez még nem volt a teljes szám: a 302 személyhez társultak még az egyes hivatalnokok, akik a törvényhatósági bizottság gyűlésein szavazati joggal bírtak. Abaúj-Torna vármegye törvényhatósági bizottsága évente négy alkalommal tartotta közgyűléseit, rendes körülmények között minden évszakban egyet (március, június vagy július, október, december). Természetesen adódhattak összehívását tették szükségessé. 

      Fontos szemügyre venni a törvényhatósági bizottságok összetételét is. Itt ugyanis a municípium, tehát a mi esetünkben Abaúj-Torna vármegye öszzes lakosának képviseletére felhatalmazott bizottság pontosan felét a virilis tagok tették ki. Azaz azok a felnőtt férfi lakosok, akik a törvényhatóság területén a legtöbb adót fizették, ezen túl pedig az országgyűlési választásokon szavazati joggal rendelkeztek. A dualizmus kori jogszabályok szerint minden évben az adóhivatalok (ebben az esetben a szepsi járási adóhivatal) feladata volt összeállítani a leggazdagabb adófizetők listáját, amely listán azonban az értelmiségnek (tanároknak, akadémiai tagoknak, szerkesztőknek, papoknak, kereskedelmi és ipari kamarák tagjainak, ügyvédeknek, orvosoknak, sebészeknek, mérnököknek, gyógyszerészeknek, gazdasági intézőknek, stb.) kétszeresen számolták be az adóját. A bizottsági tagok második fele ezzel szemben választás útján jutott be a képviselő testületbe, bár itt is hangsúlyozni kell, hogy nem az összlakosság szavazata alapján, hanem azon felnőtt férfi állampolgárok szavazatai alapján, akik egyáltalán szavazati joggal rendelkeztek. Így természetesen a döntéshozók aránya a törvényhatóság területén élő egyéb lakossághoz viszonyítva nem volt magas. A választott bizottsági tagok 6 évre szóló mandátumot kaptak, azonban a választások háromévente zajlottak, amikor is a választók a képviselőhelyek feléről hoztak döntést. Ennek a rendszernek köszönhetően a bizottsági tagság nem cserélődhetett ki drasztikus módon, hanem egyfajta kontinuitás alakult ki.

      Abaúj-Torna vármegye törvényhatósági bizottságának pontosabb megismeréséhez nagy segítségünkre szolgál a vármegye hivatalos lapja, amely 1915 áprilisában név, foglalkozás és lakhely szerint is felsorolja a bizottsági tagokat. Ennek köszönhetően lehetőségünk nyílik részletesebben foglalkozni a vármegye törvényhatósági bizottságának összetételével.

 

A dokumentum forrása: Abaúj-Torna Vármegye Hivatalos Lapja. XV. évf., 16.sz., 1915.
 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :