[kapcsolat]   husken

Nyári nyitva tartás

 

Rajzszög20

 

Róth

 

Sándy

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Történelmi dokumentumok databázisa

szerző: gergely 2018-12-11

 

Történelmi dokumentumok databázisa

Zsidóellenes rendelkezések Abaúj-Torna vármegyében a 2. világháború idején

      A két háború közötti időszakban Kassán magyarországi viszonylatba is egy erős zsidó közösség létezett. A kassai zsidóság aktívan kivette a részét a város működésében, fontos politikai és civil szervezetekben vállaltak szerepet. Rengeteg elismert kassai művész, újságíró, író, színész, építész volt zsidó származású, akik nagymértékben hozzájárultak a város fejlődéséhez. Valójában a kassai és a Kassa-környéki zsidóság ekkor élte igazi fénykorát. Ha számokkal akarjuk kifejezni ennek a népcsoportnak a súlyát, akkor azt mondhatjuk, hogy Kassán 1930-ban minden ötödik ember zsidó volt, a vallások között pedig a zsidó volt a római katolikus vallást követően a második legnagyobb a városban.
 

      Szepsiben, a Csereháti járás központjában, a 20-as, 30-as években nagyjából 200-220 zsidó vallású személyt tartottak nyilván, amely szám a környéken élő zsidókkal kiegészülve nagyjából 600 főre bővült. Az 1930-as csehszlovák népszámláláskor Szepsi lakosságának 6,7 %-a vallotta magát zsidónak, 14,9 %-a csehszlováknak és 69,8 %-a magyarnak. A zsidók komoly pozíciókat töltöttek be a különböző állami hivatalokban, bankokban, Szepsi önkormányzati képviselői voltak, stb. A magyar kisvárosban asszimilálódtak, egymás között is magyarul beszéltek. Üzleteltek a mezőgazdasági termékekkel, borral, zsidóé volt a nagy gőzmalom, üzleteik és iparos műhelyeik voltak.
 

      A zsidóság azonban a második világháború kezdetével egyre kevésbé volt megtűrt közösség úgy Magyarországon, mint a Szlovák Államban. Hitler propagandája mind jobban vált elfogadhatóvá a két állam kormányai számára, így sorba alakultak a zsidó nép boldogulását megnehezítő törvények, rendelkezések, amelyek egyre inkább beszűkítették a teret számukra (a csatolt dokumetum részlet például azt bizonyítja, hogy 1942-ben már nem vehettek ingatlant). Ha pedig ezeket a törvényeket az országgyűlés elfogadta, az alispánok, szolgabírók, polgármesterek, jegyzők, stb. ezekhez igazodva rendelkeztek helyi szinten. Ilyen az egyik 1943-ból május 7-én Abaúj-Torna vármegye alispánjától származó, főszolgabíróinak címzett felhívás is, amelyben, hivatkozva a saját maga által 1940-ben kiadott határozatra, megtiltja a zsidó árusoknak, hogy a vásárokon, búcsúkon, piacokon áruljanak:
 

„1940. évi okt hó 17-én kelt 13719/1940. ai számú véghatározatommal a zsidó árusokat a vm területén lévő összes országos vásárokról, bucsukról, heti és napi piacokról kitiltottam. Ennek ellenére arról szereztem tudomást, hogy a vásárokon nemcsak az iaparjogosítvánnyal rendelkező zsidó árusok vesznek részt, hanem oly zsidók is, akik iparjogosítvánnyal nem rendelkeznek, így az állatvásárokon alkuszok és más részére vásárlók is és olyanok, akik keresztény húsiparosok írásbeli megbízását felmutatva akarnak vásárolni megbízóik részére….. haladéktalanul hívja fel a vásártartó községek előljáróságait és csendőrőrsöket, a legszigorúbb ellenőrzésre s amennyiben ily alkuszok és közvetítők a vásárokon megjelennek, ellenük az eljárást haladéktalanul folytassa le...”

Az 1. dokumentum forrása: Kassai Állami Levéltár, a jászói jegyzői hivatal iratai
A 2. dokumentum forrása: a szerző saját gyűjteménye

  

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :